Gavallér János
2009 valósága
Ránk ragadt kacsintósjános
szokásjogából egy kicsi,
mi az embert állattá teszi:
- Szenny, bűn, hazugság, álság s titok!-,
ránk maradt apáink bűnei.
Megörökölt vezeklésünk,
mikor lesz emberi s igaz?
- Tudat alatt tündököl a gaz!
Megkent csapóajtón, kiskapun,
futkározik hazug-igazság.
Buján fetreng, szende álság!
Lopni, csalni, embert hazudni,
hüllők pőre bőrét vedleni
- S mind tudjuk, mi a valóság!-.
tanított az élet falazni.
Vakolók lettünk mind, csúf szín
a felszínen, hogy odalent
mindent hazudni lehessen.
Mert pokolban ágyaz a bűn, kínt,
s a lelkünkben smafu lesz a menny.
2009.09.23.