A Dispután elmondott beszéd szerkesztett változata

 

Visegrádi Disputa 2007. márc. 3.

 

Köszöntöm a civil Magyarország küldötteit, köszöntöm a kitartó tüntetőket, köszöntök minden nép-nemzetben gondolkodó testvérünket!

 

(természetesen a megjelent téglákat arra kérem, hogy a jelentésükben legyenek pontosak.

Vegyék észre, hogy a hatalom nem csak azért fél, mert illegitim, hanem azért is mert

a támogatottsága –minden fizetett közvélemény-kutatói csúsztatás és médiatámogatás ellenére- radikálisan csökken.)

 

Aki nem ismerne, annak bemutatkozom: Bene Gábor, 56 éves jogász vagyok, 3 gyermek édesapja.

A kis és a nagyobb családom, tehát a nemzetem miatti aggódás hozott ide is, épp úgy, mint a Kossuth térre szeptember 18.-án. A magyar értelmiség egyszerű de elkötelezett tagjaként, nem nézhettem tovább azt az országrontást, amit mindannyian tapasztalunk.

 

A mai közbeszéd, lassan a süketek párbeszédévé silányul. A politikai elit, olyan hihetetlen mértékben múlja alul a társadalmi elvárásokat, hogy hatalmas túlzás őket, elitnek nevezni. A média csupán a politikának még megfelelő piaci igényekre hivatkozik, és lényegelhallgató képességét, nap mint nap erősíti. Az értelmiség befelé fordulása, nem csak az egzisztenciális veszélyérzet okán történt, hanem a pártok kampánylogikára felépített működése és a politika hiteltelen beszédmódja, valamint a saját civil világának alulértékelése miatt következett be.

 

Az állampolgár nem bízik többé a pártokban, a pártok viszont egyre vadabbul küzdenek a népszerűségi indexek javításáért és a szavazópolgár jövőbeli voksáért.

A civil szféra eddig nem tudta megtapasztalni a saját erejét. Nem voltak valóságos részvételi élményei a demokrácia keretein belül, mert a civilszervezetek pártkötődései és az átpolitizáltság, ( ezeket a demokráciaélményeket) lehetetlenné tették.

 

A pártok támogatottságának hiánya, nem ahhoz a logikus következtetéshez vezetett, hogy módosítani kellene a pártérdekek dominanciáján, hanem a nehezen kialakult civil szerveződések lenyúlását, kisajátítását eredményezte. Ismerjük a szlogeneket: ha nem az X

pártra voksolsz, akkor elvész a szavazatod! Nincs ma a politikában racionális beszédstílus, nincs túlzásoktól mentes ésszerűség, és nincs nép-nemzetben gondolkodó önfeláldozás, amit tettekre is váltana a magyar politikai garnitúra.

Minden párt a maga érdekstruktúrájában gondolkodik, a reménytelen helyzetbe sodort hazai gazdaság pedig egyre jobban pusztul.

 

2006 őszén megjelent egy civil mozgalom, amely a média egyik fele szerint fasiszta, szélsőség, a másik oldal csak egyszerűen lecsőcselékezte, vagy jobb esetben randalírozóknak minősítette.

Nekem mindegy, hogy miért igazodik, oly sokszor a nemzeti oldal a bal-liberális szóhasználathoz, de kijelentem hogy MI nem igazodunk, nem kívánunk semmilyen hazugságáradatban részt venni, mi nem vagyunk szélsőségesek, nem vagyunk negatív értelemben radikálisok, MI ugyanis, Nemzeti érdeket képviselő, Civil módon, Hálózatba szerveződött, mozgalom vagyunk.

 

A jelenlegi Magyar Köztársaság azt a Rákosi-kádár érát tekinti jogelődjének, amely 56 szellemével soha, össze nem egyeztethető. Nem lehet jogrendszert és államot építeni úgy,

hogy miközben az 56-os hősöket ünneplik, kádárepigonok ülnek a hatalomban és közé lövetnek az ünnepelni kívánó tömegnek. 

Nem lehet érzelmi politizálást folytatni akkor, amikor látjuk, hogyan épül ki az új diktatúra

a régi módszerek szerint.

 Nem lehet csak népszavazás kezdeményezéseket indítani akkor, ha látjuk hogy a hatalmi elit, csak a pénz lenyúlásán és az ország tönkretételén fáradozik.

 

Kedves Küldöttek, barátaim!

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra az írásra, amit a harcter.info honlapunkon tettem közzé a címe egy kérdés: Kell-e nekünk pragmatikus párt?

Ha a kérdésre adott válasz az önök válasza is, akkor nézzük milyen lehetőség áll előttünk?

Ha valaki feltenné a kérdést, hogy hajlandó lennék-e belépni egy nemzeti elkötelezettségű

pártba, akkor a válaszom: csak akkor, ha az nem hierarhikus és ha a pártokrácia megszüntetése a céljai között szerepel és csak a civilekre épít, nem a pártelitre.

Mert nekünk jutott az a feladat, hogy zászlónkra tűzzük a valódi rendszerváltást!

Nekünk, kell felépíteni azt a NEMZETI CIVIL HÁLÓT, amely lényegében már megszületett

a 2006 őszén elkezdődött folyamatban, csupán az összehangolódás folyamata hiányzik.

 

Nekünk kell az elmúlt 17 év tanulságait levonni és új utat találni a jogfolytonosság helyreállítása, a képviseleti demokrácia megújítása és a gazdaság égető kérdéseire.

Hogyan lehetne megfelelő válaszokat adni, ezen a kihívásokra anélkül, hogy pártoskodjunk?

Ki kell jelentenünk, hogy soha többé pártstruktúra! Soha többé hazug közélet és közbeszéd!

 

Az itt lévő küldöttek, mind egy-egy civil kezdeményezés, bármely név alatt működnek is.

Egyenrangú tagjai egy nagy országos CIVIL hálózatnak, amely lehetőséget ad arra, hogy  kreatív gondolatok ne vesszenek kárba, a szervező erőt ne lehessen leváltani, az aktív és elkötelezett embereket, ne a pártközpontban lévő kapcsolataik minősítsék, hanem a civil közösség bizalma és emberismerete.

Ez, és csak ez, a mellérendeltségi viszony adhat lehetőséget arra, hogy kikerüljük a párstruktúrák elsorvasztó, csillapíthatatlanul beolvasztó törekvéseit, a valódi részvétel biztosítása mellett. 

Ha valaki most azt gondolja, hogy ez illúzió, kérem, gondoljon Svájcra, ahol a civilek ereje

jelentősebb, mint a pártoké. Ott a maga, a képviseleti demokrácia is elmozdult a közvetlen demokrácia irányába és mi a jogfolytonosságot helyreállító törekvéseink első lépcsőjeként,

ezt az utat látjuk a legreálisabbnak.

 

Kérem tehát önöket, fogadják szeretettel a Kossuth téren megalakult Magyar Nemzeti Bizottság 2006. összehangoló törekvéseit. Ez a civil szervezet, amely legfeljebb első az egyenlők között, nem kívánja sem korlátozni, sem irányítani önöket illetve az önök civil szervezeteit, de szeretné a nemzeti érdekérvényesítés eszközévé emelni oly módon, hogy

 Nemzeti Civil Hálóba egyesítené az országos megmozdulás résztvevőit. Kidolgoznánk együtt, egy közösen vállalható március 15.-i országos programot, valamint forgatókönyvet arra az esetre, ha előrehozott választásokat sikerülne az országosan megszervezett bojkottal kiharcolnunk.  

 

Köszönöm hogy meghallgattak.                                                Dr. Bene Gábor

                                                                                        Magyar Nemzeti Bizottság 2006