„Békés úton, igenis megváltoztathatóak a határok” - a XXI. századi esélyekről és a kettős mércéről, Dr. Drábik János közíróval, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztőjével beszélgettünk.

 

-   Magyarország felszámolása a versailles-i és a párizsi megállapodásokkal kezdődött. A nagyhatalmak mire alapozva dönthettek így, az ezeréves magyar államról?

-  Mindazok a problémák, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendezés és a második világháborút követő párizsi béke megállapodások következményei, azok oda vezetnek vissza, hogy akik rákényszerítették nemzetünkre a békediktátumokat, azok egyedül a magyarokkal szemben, minden elfogadható elvet figyelmen kívül hagytak. Nem vették figyelembe a történelmi elvet, hallani sem akartak arról, hogy a történelmi Magyarország, akármilyen belső átalakulással, de fennmaradhasson. Akár úgy, hogy a nagyobb nemzetiségek autonómiát, vagy társnemzeti rangot kapjanak, akár úgy, hogy egy Kárpát-medencei konföderáció megvalósuljon. Felrúgták a történelmi elvet és az etnikai elvet sem fogadták el a magyarokkal szemben. Minden Kárpát-medencébe lakó népnek elismerték az etnikai határait - sőt még meg is fejelték azokat, olyan területekkel ahol nem élt az adott etnikum- egyedül a magyar nemzettel szemben hagyták figyelmen kívül az önrendelkezési elvet. Semmilyen formában nem tették lehetővé, hogy Magyarország lakossága véleményt mondjon, az egyetlen kivétel, Sopron. Lényegében Ausztriát, amelyet azzal büntettek, hogy elvették tőle Dél- Tirolt – amit az olaszok megkaptak - a történelmi Magyarországhoz tartozó területekkel kárpótolták, amit ma Burgenlandnak hívnak. Ez egy mesterséges név, azelőtt ilyen nem volt. A vesztes osztrákokat is a magyarokkal kárpótolták. A nagyhatalmi számításokat, egyedül Sopron fegyveres ellenállása és a népszavazás kiharcolása tudta megakadályozni, és a soproniak Magyarország mellett döntöttek. Meggyőződésem, hogy ha az önrendelkezési elvet, a történelmi Magyarország más területein is alkalmazzák, akkor sokkal több Sopron lehetett volna. Egyedül Magyarországgal szemben minden nemzetközi elvet felrúgtak és egyedül Magyarországgal szemben érvényesült az ún. reálpolitika, azaz a nagyhatalmi érdekek.

-  Miért csak Magyarországgal szemben rúgták fel a nemzetközi elveket?

-  Aki győztesként került ki a két világégésből, az diktálta a feltételeket, de ez nem ad arra magyarázatot, hogy a Kárpát - medence népei közül, miért egyedül a magyarral szemben nem vettek figyelembe semmilyen elvet. Az érvényesülhet, hogy minden szlovák együtt élhessen és akár el is szakadhassanak, de az már nem, hogy minden magyar ugyanígy együtt élhessen. Erre a kérdésre csak akkor nem találunk magyarázatot, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a háttérben milyen erők működtek. Ezek az erők hiába nem szerepelnek hivatalosan a dokumentumokban, ez még nem jelenti azt, hogy nem is léteztek és nem volt döntő szerepük. Erről legőszintébben Fejtő Ferenc, a Rekviem egy hajdan volt birodalomért című könyvében írt. Több fejezetben is beszámol arról, hogy 1917-ben a párizsi szabadkőműves világtanácskozáson dőlt el, az Osztrák- Magyar- Monarchia feldarabolása és a sok kicsi többnemzetiségű állam létrejötte. Fejtő azt is leírja, hogy a szabadkőművességnek kulcsszerepe volt abban, hogy ideológiai háborúvá alakult át az I. világháború és ennek megfelelően, egy ideológiai béke született. Kizárólag a magyar nemzet rovására vették figyelembe a reálpolitikai (nagyhatalmi érdekeken képviselő) szempontokat. Azért fontos ez, mert ha ezt elismerik, akkor erre valamilyen magyarázatot kell adniuk. Ha a versailles-i és a párizsi békerendezés minden nemzetközi elv felrúgásával született, akkor igenis legitim kérdés, hogy ezt az Európai Unió irányítói, akik a békedöntéseket hozók jogutódai, valamilyen szinten korrigálják.  Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen feszültségek vannak Szlovákia és Magyarország között. Nézzük meg, amikor elszakították a Felvidéket, akkor ott több mint egymillió magyar élt, most pedig a fele és még ezt is tűzzel - vassal el akarják szlovákosítani, ezért intéztek támadást a nyelv ellen. A békediktátumok megszületésekor, a különböző elvek közül, az etnikai volt a legdominánsabb. Ha megkérdezek egy szlovákot, hogy joga van-e egy államban élni, azt mondja persze. Ha megkérdezem, hogy a magyaroknak is joga van- e ehhez, azt mondják nem. Amíg ezt a kettős mércét alkalmazzák, addig újabb- és újabb konfliktusok lesznek.

-  Hogyan kellene a nemzetközi szinten érvényesülő kettős mércét megszüntetni?

-  Fel kell vállalni azt a konfliktust, hogy van magyar kérdés és ezért elsősorban azoknak a jogutódai felelősek, akik a versailles-i és a párizsi békerendezést létrehozták. Nem bújhatnak ki a felelősség alól és a nemzetközi jog nem tiltja, hogy békés úton megváltozzanak a határok, Erre már számos példa is van. A Szovjetunió felbomlását megelőzően Csehszlovákia volt, most pedig van Csehország és Szlovákia. Azelőtt Jugoszlávia volt, most pedig van Szlovénia, Horvátország, Bosznia- Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia sőt még Koszovó is kiszakadt. Békés úton, igenis megváltoztathatóak a határok.

-  Nehéz ezt elképzelni arról a nemzetközi közösségről, amely folyamatosan hallgat, mikor jogsértések történnek.

-  Természetesen ez egy konfliktus, de meg kell magyarázni például a szlovákoknak, hogy ha ők azon az alapon szakadtak ki Magyarországból, hogy szlovákul beszéltek, akkor ugyanezen az alapon, ezt a magyarokkal szemben is el kell ismerni. Ezt fel kellene vállalnia egy nemzeti érdekeket képviselő kormánynak, és nyíltan elő kell állni ezzel a kérdéssel Brüsszelben és az ENSZ-ben is. A nemzetközi jogi normákon belül, olyan kompromisszumokat lehetne elérni, hogy maradjanak ugyan a határok, de a magyarok kapják ezért cserébe a területi autonómiát. A Jobbiknak is ezt kellene követelnie. El kell ismertetni a világgal, hogy van egy megoldásra váró magyar kérdés, amely a nemzetközi elveket megtagadó kettős mércéből fakad.

-  Van ehhez kormányunk?

-  Harc nélkül nem megy. Aki nem kockáztat, az nem nyeri meg az életet. Ezt a harcot hosszú távon azonban meg lehet nyerni, mert az elvi igazság a mi oldalunkon van. Trianon óta a kettős mércét alkalmazták - és alkalmazzák ma is - velünk szemben. Ezt az etikátlan reálpolitikát azonban nem lehet igazolni. Ez az eljárás álszent és képmutató. Képviselői demokráciáról, szociális igazságosságról és az egyenjogúságról beszélnek, a gyakorlatban viszont a nyers reálpolitika, értékeket tagadó, önző politikáját alkalmazzák a magyar néppel szemben.  Trianon nyomán pusztul a magyar nép, zsugorodik a magyar nemzet. Ezt a folyamatot le kell állítani az élet, nemzeti megmaradás érdekében.