Egy kisebbségi (sváb) levele zsidó és cigány polgártársaihoz

Őseim a ti őseitekhez hasonlóan évszázadokkal ezelőtt ezt az országot
választották hazájuknak. Mivel minket senki nem kényszerített arra,
hogy itt éljünk, ezért jogosan várta és várja el a befogadó ország,
hogy elfogadjuk : első a magyarok érdeke. Mi svábok nem érezzük
magunkat elnyomottnak, hiszen beszélhetünk, tanulhatunk németül,
ápolhatjuk hagyományainkat. Ahogy ti is.

Természetesen nem felejtettük el azt a sötét, kommunista korszakot,
amikor a svábokat tömegesen deportálták, málenkij robotra hurcolták
őket, házaikat elvették, sokukat névmagyarosításra kényszerítették.

Akkor persze liberálisok, fajvédők, népszavás idióták nem tiltakoztak.
Gusztosokban és mohácsikban nem keltett félelmet a Munkásőrség, a
kommunisták felfegyverzett, bakancsos, egyenruhás párthadserege.
Nagyszüleimtől is mindent elvettek. Anyu így lett Brauer helyett
Bányai, és ráadásként a középiskolából is kirúgták. Mégsem lettek
megélhetési bűnözők. Kemény munkával előlről kezdték az életüket,
ahogy még nagyon sok sváb. Híresek is a svábok a spórolásukról. Persze
országokat még ma sem tudunk felvásárolni.

Vallom, hogy minden fajnak, rassznak, etnikumnak és nemzetiségnek
vannak jellemző tulajdonságai. Nem vagyunk egyformák. Ez a
különbözőség az egyik fontos része a kriminológiában alkalmazott
profilalkotásnak.

Milliárdos ingatlanpanama, tőzsdespekuláció - zsidóbűnözés.
Színesfémlopás, emberölés különös kegyetlenséggel 200 Ft-ért,
csoportosan elkövetett garázdaság kapákkal és kaszákkal
felfegyverkezve - cigánybűnözés.
Ha majd a svábok között is elszaporodik egyfajta bűnelkövetési

módszer, én nem fogok tiltakozni a svábbűnözés szóösszetétel
használata miatt. Sőt, elsőként fogok elhatárolódni a bűnöző életmódot
folytató sváboktól.

Fiamat a tisztességes, becsületes életre nevelem. Kitűnő tanuló és nem
szokott "gyerekcsínyt" elkövetni.
Zsidók és cigányok! Szörnyű lehet itt élnetek, hiszen mindenkit
gyűlöltök és nem értitek miért gyűlöl meg benneteket mindenki. Vajon
én, mint sváb származású, miért nem érzékelem a kirekesztést? Mert mi
elfogadtuk a szabályokat.

Megszerettük ezt az országot, Magyarországot a hazánknak tekintjük. Ti
csak egy gazdatestnek, amin parazitaként élősködtök.
Ha nem érzitek itt jól magatokat, gondoljatok ex-miniszterelnökötök
szavaira : "El lehet innen menni! ".

Ritzel Rita
Bonyhád