Gavallér János

Járjuk a táncot


Hallom, ropogós papírok súgják,
esztelenség a meztelen valóság!
Paraván mögött diktált paktumok
betyár-huncut talpakat nyaldosnak,
bomlott logikával kort iktatnak.

Tudatvésőjük eleven káosz!
Osztják, szorozzák, élő és halott
halmazfaktorok végeredményét,
s tudják, értik, hazugság adatok
alapján hogyan működik a jog.

Sikolt megannyi emberkép, emlék,
de adatok zugnak, rémek, tények,
Hajcsár-Heródesek félnek, félnek.
Tarolnak zsarnokremegő remények,
holnaptól, hajnaltól, félnek, félnek.

Bankók, ürítette panoptikum,
lassan, lassan így az univerzum,
- emberlakot ürítő emberész
vezényel élet-, halál-zenekart,
s járjuk a táncot, járjuk a táncot.

2009.05.10.