Publicisztika
Kell egy hely, ahol - itt és most - jól érzed magad. Kell egy hely, ahol biztosan tudod, hogy azon a rögön jársz, melyen véreid, több mint ezer esztendeje alkotnak és élnek, s ahol nem kell eredetmesét kitalálnod ahhoz, hogy naponta bizonygasd: ez a föld tied.
Az is kell, hogy az őseid nyelvén ébredj a világra. Fontos, hogy ameddig te keményen dolgozol a családért, a betevő falatért, ne a rád települők nyelvén ringassák, altassák és babusgassák azt, aki a te véredből lett, azt, aki számodra mindenkinél fontosabb.
Később magyarul mondhassa ki a legelső, legédesebb, legaranyosabb gügyögéseket és ne azon a nyelven, amelyen a bölcsődék alkalmazottai beszélnek, akik természetesen nem hibásak azért, hogy egyetlen magyar bölcsőde és napközi sincs a településen.
Aztán iskolába járva, ne úgy akarják megtanítani őt az állam nyelvére, mint hogyha ő már anyanyelvként is beszélné azt az idegen nyelvet, mely számára kínai. S ne legyen emiatt bukott diák, és ne legyen emiatt élete első vizsgáján hátrányosan érintett.
Kell egy hely, ahol az utcán végigmenve tudd, hogy azon a földön jársz, melyet őseid vére áztatá meg pont azért, hogy te jól érezd azon magad, hogy egyenes gerinccel, mosollyal és magabiztossággal a lelkedben és a szívedben nézz azok szemébe, akik reád jönnek.
Ahol minden tér, minden utca, minden középület és minden intézmény azt sugallja, hogy itt nem egy szolganép lakik, amely önszántából - nagy lépésekben - mond le az őt megillető jogokról s kis lépésekben se követel vissza soha semmit az elorzottakból.
Itt nem lehet helye annak, hogy félned kell a rendőröktől, a csendőröktől, a katonáktól és mindenkitől, aki viseli a rád települők egyenruháját, vagy nem viseli ugyan ezeket a kincstári kellékeket, de önszorgalomból, reflexből vagy haszonlesésből besúg téged.
Ez nem lehet az a hely, ahol te megszólítasz egy köztisztviselőt, akit a te adódból tart el a te néped, de az illető nem tud vagy nem akar megszólalni azon a nyelven, melyen minden honfitársad beszél, aki itt él és lélegzik a te őseid vérrel védett szülőföldjén.
Kell egy hely, ahol az alattad lévő altalajkincsek nem vándorolnak idegen zsebekbe és nem azokat hizlalják, akik nem hullattak könnyeket e hazáért, hanem ajándékba kapva e földet kiszipolyozzák nemzeted és elrabolják azt a földi kincset, ami téged illet.
Azon a helyen neked kell hoznod a törvényeket. A saját véreid közül kiválasztottak és az általad felhatalmazottak vezethetnek csak téged. Csak ők mondhatják meg azt, ami itt és most jó neked és kicsiny népednek. Mely nem is olyan kicsi, mint gondolnád.
Van olyan - alig ötvenezer embert számláló - német közösség Európában, amelyik a belga állam területén teljes önállóságot élvez és hiába vannak tizenkétszer kevesebben mint a székely-magyarok, saját anyanyelvű egyetemük és saját önkormányzatuk van.
Kell egy hely, ahol bátran, szemlesütés és önkorlátozás nélkül éled meg egyetlenegy, megismételhetetlen éltedet. Ahol magas polcra jutott véreid nem a te elgáncsolásoddal vannak reggeltől estig elfoglalva, és nem azt magyarázzák újra, hogy miért nem lehet.
Kell egy hely, ahol jól érzed magad. Ahol az lehetsz, aki vagy. Nem letaposott szolga.
Csíki Sándor
Megjelenés előtt az Európai Időben.
