TISZTELT FŐVÁROSI BÍRÓSÁG!

 

Alulírottak pertársaságot alkotva fordulunk polgári keresetben a tisztelt Fővárosi Bírósághoz a Magyar Köztársaság Alkotmányában, valamint az 1992. évi LXIII. Törvény III. fejezetében foglalt alapvető jogaink megsértésének megállapítása, a további jogsértéstől való eltiltás, méltányos elégtétel adás, valamint nem vagyoni kártérítés és perköltség megítélése iránti követeléssel Gyurcsány Ferenc (1022. Budapest, II. Szemlőhegy u. 42.) miniszterelnökkel, valamint a magyarországi kormánnyal szemben az alábbiak szerint:

Gyurcsány Ferenc már a 2006-os választásokat megelőzően nyíltan kijelentette, hogy nem engedi nyilvánosságra hozni a költségvetési számokat, mutatókat a választásokig. Ő maga – bár ismerte a valós mutatókat – nagy jólétről, dübörgő gazdaságról beszélt, vagy hogy őt magát idézzük: hazudott éjjel, hazudott nappal. (balatonöszödi beszéd) A választásokat követően bevallotta, hogy a valós számokat, adatokat a választás megnyerése céljából titkolta el, illetve emiatt tiltotta meg a valós adatok közzé tételét. Nem régen napvilágra került „beismerő vallomását” követően a CNN televíziónak adott interjújában is elismerte, hogy 4 éven át hazudtak, a választási győzelem érdekében becsapták a választó polgárokat, az egész országot, miközben valójában nem csináltak semmit.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Így fogalmaz a Magyar Köztársaság Alkotmánya. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény ide vágó szakasza a következőket rögzíti:

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse

Az esetnek büntetőjogi vonzatai is vannak, a Btk alapján tehát lényegében bűncselekménnyel okozott kárról van szó:

177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Akinek alkotmányos, vagy bármely más törvényben garantált jogait megsértik, jogosult a fenti követelések előterjesztésére. A Pp. releváns rendelkezései kimondják, hogy köztudomású tényeket a bíróság külön bizonyítás nélkül valónak fogad el. A Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy a nem vagyoni (erkölcsi) természetű károkat nem kell külön bizonyítani abban az esetben, ha ezen károk bekövetkezése nyilvánvaló, életszerű. Ilyen esetekben a bíróság a kárt az adott élethelyzet mérlegelése és a kialakult bírói gyakorlat alapján összegszerűsíti. (Ebben a tekintetben tehát precedensértékű ítéletnek kell születnie, miután ilyen esetre nézve egyáltalán nem alakult még ki joggyakorlat. A tisztelt Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy érvényesek-e a hatályos magyar jogszabályok a választási időszakban is, vagy a választási győzelem célja bármilyen eszközt legalizál, és bármilyen jogsértés következményei alól mentesít-e.)

A szabad választáshoz való jog egyike a legalapvetőbb demokratikus alapjogoknak. Ezzel a joggal azonban élni csak megfelelő információk birtokában lehet. Ha nem tudjuk, hogy az induló pártok, jelöltek valójában kik és valójában mit tudnak felmutatni, a szabad választáshoz való jogunk formálissá válik, azzal valójában szabadon élni nem tudunk. A nemrég kitudódott valóság megismerése súlyos lelki traumát jelentett mindannyiunk számára. Van, amelyikőnk azért nem tud egyenesen a honfitársai szemébe nézni, mert elhitte az alperesek hazugságait, és rájuk szavazott, amit a valóság ismeretében semmiképpen nem tett volna. Van, amelyikőnk azért, mert baloldali nézetei ellenére egy vadkapitalista kizsákmányoló társaságra adta a szavazatát. Van, aki azért, mert nem tudta elképzelni, hogy ekkorát egyáltalán lehet hazudni, és ezért - bár ő maga nem szavazott rájuk - nem tett meg mindent azért, hogy ismerősei, munkatársai gyanúját felkeltse, akik esetleg tehettek volna valamit a valós adatok nyilvánosságra kerülése végett. Mindannyian egyfajta lelki válságba kerültünk amiatt is, ami az országban az alpereseknek köszönhetően kialakult: a polgárháborús állapotok, a rendőri brutalitások, az ártatlan áldozatok miatt. A történtek miatt többünk családjában is súlyos konfliktushelyzet alakult ki. (Mindenek előtt természetesen azokban a családokban, amelyekben az egyes családtagok eltérő politikai állásponton vannak.)

Végezetül kijelentjük, hogy amennyiben a kormány a történtek után önként lemond, úgy keresetünktől a kormány vonatkozásában elállunk. (Gyurcsány Ferenccel szemben ebben az esetben is fenntartjuk a követelésünket.)

Nem vagyoni kár igényünket alperesenként egységesen: 100-100.000Ft-ban jelöljük meg, a két alperes vonatkozásában egyetemlegesen kérjük megítélni, és természetesen kamatigényünk is van a törvényben előírt mértékig. Elégtételként egy hivatalos bocsánatkérő nyilatkozat közzétételét kérjük valamelyik országos napilapban az alperesek költségén. (Ennek szövegét később kívánjuk megfogalmazni. Amennyiben a politikai nyomás következtében erre a pertől függetlenül is sor kerülne, úgy természetesen ez a követelésünk okafogyottá válna.)

A felperesek úgy nyilatkoznak, hogy elfoglaltságaik és a személyes megjelenésükben prognosztizálhatóan előforduló akadályoztatás okán meghatalmazzák peres társukat, Kalmár László, 1055. Budapest, V. Falk Miksa u. 12. alatti lakost, hogy őket a per folyamán szóban és írásban képviselje.

 

2006-09-23 tisztelettel:

    név:                                               cím:                                                                  aláírás: