M.Szabó Imre:

 

A HATALOM ÖNMAGÁRA ZÁRTA SAJÁT KETRECÉT

 

EZEKET NEM MEGHALLGATNI, HANEM ÜTNI KELLL!"

 

"Szabad vagyok, szabad. Éljen a szabadság, éljen Magyarország! "

 

 Minél inkább gyengül a kormány hatalmi pozíciója, annál inkább veti be  a brutális eszközöket.

 Saját uralma alá gyűrte -- azért ez nem lehetett nagyon nehéz-rendőrségét, pincérmédiáját, besúgó hálózatát.

 

 A titkosszolgálatok is döntő szerepet kapnak.  Előkerültek a múlt állambiztonsági szolgálatának már-már letűnt, nem

 is oly /Apró/ befolyással bíró emberei is, akik fontos szerepet töltenek be a miniszterelnök mellett, szinte vele egyenrangú döntési helyzetbe emelkedve vagy süllyedve.

 A külföldi banki érdekeltségek, a nagytőke -- mind-mind érdekelt abban, hogy a jelenlegi kormány maradjon. Mert csakis abban a politikai környezetben nem sérülnek érdekviszonyaik, ha Gyurcsány Ferenc kormánya hatalomban marad. Cégek, földek, hatalmas ingatlan együttesek, nemzeti értékeink, föld mélyén rejlő kincseink így, csakis ezzel a velejéig romlott- korrupt kormánnyal, elévült gazdasági bűncselekményeket elkövető miniszterelnökkel, lekötelezett, megvásárolt, elvetemült pártkatonákkal ( MSZP-SZDSZ ): segítségükkel juthatnak javaink birtokukba.

 

 Megmaradásuk tehát elemi érdeke a nemzetközi és hazai nagytőkének egyaránt.

 

 Őrült-e, az az ember vagy csupán rendkívül fondorlatos-megszállott, hatalommániás szélhámos, aki öt órás, egy héten át tartó televíziós interjúban sulykolja a tenyeréből étkező, mikrofonállvány-műsorvezetőnek, Friderikusz Sándornak ( mert ugye nyilván nem ingyen csinálja) s általa magyarázza be a magyar népnek, hogy kiváló  miniszterelnök, értük cselekszik, nekik jó, ha megszűnik a kórház, ha újabb adókkal sarcolják, tehát támogassák boldogan?

 

 A média külön fejezetet érdemelne. Csak annyit: mérhetetlen károkat okoznak újságírók, szerkesztő, televíziósok egyaránt. Azok, akik pillanatnyi érdekük által motiváltan kritika nélkül kiszolgálják a neokommunista diktatúrát, démonizálva, lejáratva a nemzeti értékeket - s nem kizárólag a nemzetközi tőkecsoportok érdekit képviselő

 politikusokat.

 

 Nagy a felelősségük, egyszer el kell számolniok, remélem!

 

 Itt a Kossuth tér esete!

 

 Mint az mindenki előtt ismeretes, műveleti területté minősítette Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány.

 Ilyen fogalmat, törvényt viszont nem ismer a jog!

 

 Hadműveleti terület persze létezik a csatatéren, de ahhoz szükségeltetik egy had vagyis hadsereg, katonai konfliktus -- az meg ugye nincs!

 

 Mégis, a diktatúra erejével keresztülverik, elfogadtatják még független magyar bíróságokon is!

 Mégis elmarasztaló bírósági ítéletek születtek -- csaknem kétszáz esetben!

 

 Arra való hivatkozással, azzal az indoklással, hogy az események során műveleti területen tartózkodott egy járókelő, netán tüntető.

 

 Az egész világ visszafojtott lélegzettel figyeli a magyarországi eseményeket. Ismerik a felháborító történeteket, harcképtelenné tett áldozat, most vádlottként eljárás alá vont- embernek a sípcsontján ugráló, azt három darabra törő rendőr súlyos bűnét, a visszafelé feszített ujj kitörését, a lefogottak durva, embertelen bántalmazását. Hogy megbilincselve tartják órákon át szerencsétlen hazafiakat, miközben köpködik őket, meztelenre térdepeltetnek a lányt a hideg udvaron, utána nyolc napon át nem engedik tisztálkodni! Nem vehették fel a kapcsolatot a családdal, ügyvédeikkel.

 

 Amikor csak tehetem, kamerával járom a bírósági tárgyalótermeket s döbbenten látom- hallom a hazudozó, a rendőrségi törvényt felmondó, leteperő, ütő, lábon ugráló, pimaszul viselkedő rendőrtanúk viselkedését!

 

 Elképesztően műveletlenek, süt belőlük a tudatlanság, a butaság, így aztán igen hamar leleplezik egymás hazugságait, amit aztán persze nem vesznek észre..!

 

 Nekünk nem ilyen rendőrökre van szükségünk, igaz, nem is ez a jellemző!

 

 Hanem tisztességes, határozott, rendet jogszerűen fenntartó, becsületes és képzett magyar rendőrökre.

 

 A fegyőrök kíméletlensége is megérne néhány szót, mert rasszista dührohamaikkal -- "piszkos magyar" folyamatosan alázzák meg a politikai őrizeteseket. Verbálisan és fizikálisan is bántalmazták azokat az embereket, a politika foglyokat, akik semmiféle jogellenes cselekményt nem követtek el.

 

 Mert bizony, 2006- 2007-ben elértük, Magyarországon igenis zajlanak koncepciós politikai perek!

 

 A napokban hosszú beszélgetést folytattam az egyik bíróság elnökével, aki teljesen helyénvalónak tartotta a jelenlegi helyzetet. A rendőrség hetvenkét órára őrizetbe veszi az előállítottat, utána a bíróság elrendeli -- szinte valamennyi esetben -- az előzetes letartóztatást. Ezután gyorsított -- statáriális - eljárásban születik valamilyen ítélet, az illető szabadlábra kerül, s másodfokon jogerősen a legtöbb meghurcolt áldozatot felmentik. Ez tökéletes jogi megoldás.

 

 Igen ám, de ezeknek a szabadságjogokkal élni szándékozó, vagy éppen hazafelé térő embereknek, amíg ez a bizonyos jogi folyamat lezajlik, addig fáj. Fáj, ha verik a rendőrségen, ha megalázzák a fogdaőrök, fáj, ha nem láthatják szeretteiket. S nagy veszteség éri őket, mert elveszítik munkahelyüket, megbélyegzik őket -- mielőtt jogerős felmentő ítélet születik. Ebben lényegében egyet is értettünk.

 

 Most szinte kísértetiesen megismétlődött a szeptemberi-októberi helyzet. A Fidesz frakció, Orbán Viktorral, Navrasics Tiborral, Szájer Józseffel az élen, s az EU parlamenti képviselői kötelességet ellátó tagjaival a Kossuth téren kavicsot ejtettek a posványos közéleti állóvízbe. Vagyis megelégelték, hogy több mint száz napja jogellenesen tartják vasrácsokkal bekerítve a Parlament épületét, (a hatalom önmagára zárta magát saját ketrecével), amit fiatalos hévvel fél óra alatt szétszedtek.

 

 A rendívül imponáló cselekedet híre azonnal leterjedt, s reménykedve özönlöttek az emberek.

 

 A rendőrség nyomban megerősítette a parlamenti kempingtáborát, újabb csapategységeket vezényelve helyszínre, a környező utcákba, lovakat, pajzsos, fegyveres rendőrökkel.

 

 Azonosító szám nélküli, símaszkos, fáradt tekintetű fiatalemberek lestek az arcukon maradt keskeny "lőrésen" kifelé. Valaki, mellettem odaszólt az egyik rendőrnek, egyáltalán nem sértő hangon. Mire társa odavetette:

 /ezeket nem meghallgatni, hanem ütni kell!/

 Vajon a REBISZ, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat parancsnokai ezt sulykolják ezekbe a nyomorultakba, akik mellesleg ugyanolyan megszenvedői a Gyurcsány diktatúrának, mint a legtöbben ebben a sokat szenvedett hazában.

 

Mielőtt a lebontott vasrácsrendszert visszaállították volna, a rendőrsorfalon keresztülrohant egy piros fehér zöld zászlót lobogtató fiatalember.

 

 Berontott a Kossuth tér közepére és azt kiáltotta:

"Szabad vagyok, szabad. Éljen a szabadság, éljen Magyarország! "

 

 Amit persze nem élvezhetett sokáig, mert az állítólagos műveleti területről pillanatok alatt kivezették, a sorfalon kívülre.

 

 Megkérdeztem tőle, miért kockáztatott, miért rohant be?

 /Mert már majd szétrobbantam attól, hogy nem lehetek szabad ember!/

 Ezt felelte ez a tiszta tekintetű derék magyar!

 

 Délután híre terjedt az egyik kereskedelmi rádióban annak, hogy Gergényi Péter főkapitány lemondani készül.

Ez kacsának bizonyult. Sokan ettől várják ugyanis a megoldást.

Aztán következett a komikus oszlatás, úgy éjfél körül. Legalább negyven tüntetőt szorított ki több száz rohamosztagos!

Bravó fiúk, bravó magyar rendőrség, bravó magyar jogállam! Állítólag őrizetbe vételek is történtek -- miért ne?

Mindennek, az elképesztő jogszerűtlen sorozatnak egyetlen oka van.

 

 A magyar nép nagy, már-már meghatározó része nem tűri, hogy az őt lekurvázó, sanyargató, hazug - nagytőkéseket, a pénzvilágot rezzenéstelen arccal kiszolgáló- diktátor, Gyurcsány Ferenc legyen a miniszterelnök -- és kormánynak is távoznia kell -- ezt a gondolatot képviselve "sértik a gyülekezési törvényt..." .

 

 Nagy nehezen megszólalt a köztársasági elnök is. Akinek persze bőven lett volna lehetősége határozottsággal, bölcsességgel megteremteni azt, amit a közjogi méltóság jelképez: a nemzet egységét. Ám ez kiegyensúlyozgató-méricskélő nyilatkozatokkal, magatartással lehetetlen!

 

 Persze Gyurcsány Ferenc távozása egyáltalán nem oldaná meg a jelenlegi kaotikus helyzetet. A teljes kormánynak mennie kell, a képviselőknek vissza kellene adniok mandátumaikat s új választásokat kiírni.

Akkor, talán. Ám ki tudja, mit tehet a leendő FIDESZ kormány az irtózatos pazarlás és korrupció következtében felgyülemlett hatalmas adóssággal, a morális és gazdasági válságba, csődbe kormányzott országgal.

Valamit azért, talán nem is keveset, bizonyára!

Egy bizonyos.

Ezen az állapoton változtatni kell.

 

 Még akkor is, ha európai és tengeren túli hatalmak, s az ott serénykedő magyar származású tanácsadók, politológusok, kongresszusi képviselők, pénzhatalmi tényezők minden erejüket s befolyásukat latba vetve pincéreik megmaradásáért, s ezzel a magyar nemzet romba döntéséért előszobáznak, nyilatkozgatnak, üzengetnek.

 

 A magyar nép mérsékelt türelemmel viseli a folyamatosan rá mért csapásokat.

 

 Egészen addig, amíg elementáris erővel, egységessé válva, fel nem lázad.

 S akkor nem lesz menekvés.

 Életbe lép a magyar zéro tolerancia.

 Vagyis: nem lesz kímélet!

 S ez kisvártatva be is következhet!

 

 -------------------------------------------------------------------

 

 M.Szabó Imre

 Magyarok Világa, műsorvezető-szerkesztő