SZABADDÁ SZERETVESzüleim emlékéreEmlékeim oly kevesek!Homályból mosoly, egy-egy szó,anyám illata, apám erős keze -ígyszabaddá szeretvetalán már sosem leszek.Megtartó ölelésbenők ketten magyarrá ringattak,szív-meséikélőn oly igazak -mint égi mérce.Melléjük vágyom néha,de visszaküldenek,tükröt mutatni,néha kínban kiáltani,hogy még nincs vége,a Fény messze még.Áldott legyen hű poruk,s negyven évükÖrök Jelenné váltösszes perce!Ferencváros, 2011. június 13.Lengyel Károly